A reggeli meditáció a legjobb

Ha reggel meditálsz, meglátod, hogy meditációd a legeredményesebb lesz. Mielőtt a nap felkel, a föld tudata még nincs felbolydulva. A világ még nem kezdett bele mindennapi kavargásába. A természet nyugodt és csendes, és segít neked meditálni. Amíg a természet mélyen alszik, a bennünk rejtező állati avagy megvilágosulatlan tudatunk is alszik. Ilyenkor még mindig az energiát adó és beteljesítő álmok világában járunk, ahonnan a valóság is kifejlődhet. Ezért a felébredt törekvő tudat a kora reggeli meditációból merítheti a legtöbbet.

Ha már megvirradt a nap, Földanya istenien energikus és istentelenül nyugtalan lesz. Különösen Nyugaton, mostani dinamikus természete miatt, egyfajta irritáló rezgés van a kozmoszban vagy a külső természetben. A világ ilyen nyughatatlan tulajdonságainak nem kell szükségszerűen beléd hatolniuk, ez általában mégis megtörténik. Ahogy az emberek közlekednek, rezgéseik azonnal beléd hatolnak, bárhol jársz is. A levegőt, a fényt, körülötted mindent átitatnak az emberi rezgések és az emberi aggodalmak. A világ üvöltő oroszlánként áll előtted. Hogyan juthatnál legmagasabb meditációdba egy üvöltő oroszlán előtt? De ha tudsz akkor meditálni, amikor a világ még nem ébredt fel, amikor a kozmosz nyugodt, és a körülötted élő emberek még pihennek, akkor meditációd mélyebb lesz.

A napközbeni meditáció nagyon nehéz. Az esti meditáció is nehéz egy kicsit, mert nyolc vagy tíz órán át a világ forgatagában voltál. Napközben sok nemtörekvő emberrel találkoztál, és istentelen gondolataik és tisztátalan elgondolásaik öntudatlanul beléd hatoltak. Tehát, ha csak nem vagy belsőleg nagyon erős, akkor sok nemtörekvő és nem inspiráló erőt gyűjtöttél a világból. Ezért este nehéz ugyanazzal a reménnyel és frissességgel meditálni. Ha meditáció előtt lezuhanyzol, az segít. Ha spirituális emberek társaságában vagy, az is segít.

Reggel ezeknek az istentelen erőknek és tapasztalatoknak egyike sem jut eszedbe, legalább egy darabig. Az alatt az idő alatt, míg alszol, kimosódik belőled az a tisztátalanság, ami másokból jött beléd. Az alvás óráiban lelked, mint egy isteni tolvaj, csendben figyel téged. A közönséges tolvaj ellop tőled valamit, de ez az isteni tolvaj csak ad és ad. Ha egy bizonyos helyen békére van szükséged, lelked békét tesz oda. A lélek úgy tesz, mint az anya, aki hajnalban titokban beoson gyermeke szobájába, hogy előkészítse neki azokat a dolgokat, amire napközben szüksége lesz. Éjjel, amikor alszol, a léleknek lehetősége van, hogy megtegye azt, amire neked szükséged van. Napközben azonban, amikor lekötnek a külső világ eseményei, a léleknek nagyon nehéz adni, neked pedig nagyon nehéz fogadni. Mindezek miatt a reggeli meditáció a legjobb.