Őszintén szeretném tudni, mit tett India spiritualitása az országért. Miként lehet, hogy a jógijai és szentjei ellenére még mindig szegény és elmaradott ország?
Először is meg kell értenünk, mi idézte elő ezt a helyzetet. Az ősi Indiában nem mondtak le az anyagi életről. Azokban az időkben az emberek az anyag és a szellem egyesítésére törekedtek, és bizonyos mértékig sikeresek is voltak ennek elérésében. De tátongó a szakadék ezen ősi múlt és a jelen között.
Az indiai történelem későbbi szakaszában a szentek és a látnokok úgy érezték, hogy az anyagi élet és a spirituális élet nem haladhat együtt, hogy le kell mondanunk az életről, ha Istent el akarjuk érni. Ezért a külső életet elhanyagolták. Ez idegen megszálláshoz és egyéb gondokhoz vezetett. Az anyagi gazdagság és szépség elutasítása még ma is nagyon erős Indiában. Nagy részben ez a felelős tartós szegénységéért.
De jelenleg vannak Indiában olyan spirituális óriások, akik úgy érzik, hogy Istent a maga teljességében kell megvalósítani. A Teremtő és a teremtés egyek, és nem lehet őket elválasztani egymástól. Ezért ők az élet elfogadását hirdetik, a fejlődés és a tökéletesség egyidejű szükségességét az emberi létezés minden területén. Ezt az új felfogást ma széles körben elfogadják Indiában. Isten tökéletes tökéletesség. Ez a tökéletesség csak akkor érhető el, ha elválaszthatatlan egység létezik anyag és szellem között, a külső és a belső élet között.