Fontos a rögzített időpont

Akár reggel meditálsz, akár este, alapvető fontosságú, hogy a meditációdat mindig ugyanabban az időben végezd. Még a csecsemő is mindig ugyanakkor sír az anyjának tejért. Ha van egy üzleted, és mindig kilenckor nyitsz, akkor az emberek bíznak abban, hogy jöhetnek kilenckor, mert valóban nyitva leszel. Mindennek megvan a maga ideje. Belső lényed és Belső Vezetőd, a Supreme, mindig megfigyelnek. Ha ragaszkodsz egy adott időponthoz, akkor a Supreme bizalommal lesz irántad. Azt mondja majd: "Ebben az órában nem csavarog valahol, hanem meditál. Ha ebben az órában adok neki valamit, akkor biztosan ott lesz, hogy átvegye."

Meg kell egyezned Istennel egy bizonyos órában, amelyben mindennap találkoztok. Ha Ő eljön ebben az adott órában, és te mélyen alszol, Ő megbocsát. Ha holnap sem leszel ott, megint megbocsát. De magad előtt nem lesz mentséged. Istennel való egységed nem engedi, hogy megbocsáss magadnak. Lelked olyan fájdalmat okoz majd neked, hogy attól szenvedni fogsz. Lelkednek a Legmagasabb iránt érzett szeretete nagyon fontos számodra. Amikor Örök Barátod jön, a házigazda készen akar állni. Az emberi értelem nagyon alattomos. Ha magára hagyják, a tudatlan, sötét értelem megpróbálja megakadályozni, hogy a spirituális szempontból helyes dolgot tedd. Rengeteg kifogást talál, amivel visszatarthat attól, hogy teljesítsd lelked kívánságát. De ha törekvésed őszinte és erős, az a fegyelem, hogy a meditációnak kötött ideje van, segítségedre lesz az értelem tespedtségével és csökönyösségével szemben.

Ha figyelmedet nem fordítod számtalan más dologra, meglátod, hogy az Igazság egyenesen rád néz, és erőt ad ahhoz, hogy megfegyelmezd az életed.

Tegyük fel, hogy fél hétkor akarsz meditálni. Ez a kiválasztott időd. Ha hétkor kelsz fel, saját tespedtséged és tétlenséged minden inspirációdat elveszi. Egyrészről tespedtséged megpróbálja igazolni magát. Behatol tudatos értelmedbe, és így szól: "Ó, este nagyon későn jöttem haza, ezért nem tudtam ma felkelni." Vagy: "Az elmúlt hat nap felkeltem fél hétkor. Mivel Isten csupa kedvesség, ma meg fog nekem bocsátani." Értelmünk oly sok ürügyet talál arra, hogy miért keltünk későn. De még ha későn jössz is haza, az nem jelenti azt, hogy ne az első dolgot tedd először. Az első a meditáció, az első Isten.

Ha már elindultál az úton, és nem haladsz folyamatosan a célod felé, akkor elvesztél. Azt gondolod talán: "Ma fáradt vagyok, úgyhogy itt megállok és pihenek. Majd holnap megyek újra tovább." De tudnod kell, hogy a tudatlanság éberebb, mint saját törekvésed. Ha elkezdesz mentségeket keresni, annak vége nem szakad. A rendszeresség elmondja neked, hogy a cél valódi. De ha pontos is vagy, azzal rögtön megjelenik egyfajta dinamizmus és mozgás. Rendszerességed olyan, mint egy motor. Mivel van motorod, tudod, hogy bármikor elindulhatsz. A pontosság az, amikor a slusszkulcsot is elfordítod, és elindítod a motort. A rendszerességgel csak valami hozzávetőleges elképzelésed van róla, hogy megfogod ezt tenni. A pontossággal azonban valóban meg is teszed.

Ha rendszeres és pontos vagy meditációdban, észreveszed majd saját fejlődésedet. Ha mindennap változatlan időben, őszintén és lélekteljesen tudsz meditálni, eljön az idő, hogy szakértővé válsz. Akkor majd bármi más tevékenység közben is tudsz meditálni, és nem lesz szükséged fix időpontra. Végül napi huszonnégy órát is képes leszel majd meditálni, még akkor is, amikor beszélgetsz vagy különféle napi teendőidet végzed. De ehhez sokéves - talán sok életen át tartó - gyakorlásra van szükség.

Egy út sem lehet túl nehéz számodra, ha rendelkezel egy Isten-ajándékkal: magadba vetett hittel.