Kétség

Miért könnyebb hitetlenkedni, mint hinni?

Könnyebb hitetlenkedni, mint hinni, mert a hitetlenkedés alászállás, míg a hit felemelkedés. Alászállni könnyebb, mint felemelkedni.

Könnyebb hitetlenkedni, mint hinni, mert a hitetlenkedés törés, míg a hit építés. Törni könnyebb, mint építeni.

Könnyebb hitetlenkedni, mint hinni, mert a hitetlenkedés önközpontú elménk cselekedete, míg a hit ön-odaadó szívünk cselekedete.

Miért hitetlenkedünk? Hitetlenkedünk, mert félünk az egységtől, félünk a tágasságtól. Úgy érezzük, ha belépünk a tágasságba, elveszítjük azonosságunkat, elveszítjük egyéniségünket, elveszítjük létünket magát is. De elfelejtjük azt a tagadhatatlan igazságot, hogy amikor belépünk a tágasságba, az nem kevesebb, mint saját megistenült tudatunk kiterjesztése.

Ha nem hiszünk Istenben, ha nem hiszünk a valóságban, Isten ugyanaz marad. Ugyanakkor a tudatlanság lehetőséget kap, hogy még erősebben, még tökéletesebben beborítson minket. Ha hiszünk Istenben, Isten könyörülete a legnagyobb lehetőséget kapja, hogy a legerőteljesebben működjön bennünk és általunk.

Minél mélyebbre jutunk a spirituális életben, annál inkább tudatára ébredünk a hitetlenség és a hit képességének. A hitetlenség nem más, mint rombolás. A hit nem más, mint új teremtés. Minden alkalommal, mikor hiszünk valamiben, egy új teremtés arcát látjuk magunkban és rajtunk kívül. És ha még egy lépést tovább lépünk, amikor belső hitünk uralkodik, egy tökéletes embert és egy felszabadult lelket látunk önmagunkban.