Gondolatok

Hogyan akadályozhatjuk meg a legjobban, hogy rossz gondolatok támadjanak meg minket?

Azokat a gondolatokat kell megfékeznünk, amelyek nem produktívak, amelyek ártalmasak, amelyek rombolóak, amelyek ostobák, amelyek negatívak. Ezek a gondolatok eredhetnek kívülről, és belénk hatolhatnak, de az is lehet, hogy már bennünk vannak, csak felszínre törnek. Azokat a gondolatokat, amelyek kívülről származnak, könnyebb megfékezni, mint azokat a gondolatokat, amelyek már bent vannak. Ha kívülről istentelen gondolat jön, tudatosan éreztetnünk kell magunkkal, hogy körülöttünk vagy közvetlen előttünk - főképp a homlokunk körül - egy védőpajzs van. Ha úgy érezzük, hogy a homlokunk sérülékeny, finom, mindennek kitett dolog, akkor mindig is áldozatává válunk a rossz gondolatoknak. De ha tudatosan éreztetjük magunkkal, hogy a homlokunk egy pajzs, egy szilárd fal, akkor a rossz gondolatok nem képesek bejönni. Tudatosan éreztetnünk kell magunkkal, hogy egy szilárd fal vagy erődítmény véd, amelyben sok katona van. Állandóan ébernek kell lennünk, és amikor a rossz gondolatok megtámadnak, tudnunk kell, hogy náluk erősebb katonák vannak bennünk. Legerősebb katonáink: a tisztaságunk, az őszinteségünk, a törekvésünk és Isten iránti szomjúságunk. Amikor a rossz gondolat jön, ezek a bennünk élő isteni harcosok résen fognak állni, és a testőrünkként szolgálnak.

Azokat a gondolatokat, amelyek már bennünk vannak, és ott gondot okoznak, nehezebb kihajítani, de nem lehetetlen. Tudatunk kiterjesztésével megtehetjük. Van testünk, és ebben a testben vannak rossz erők, amelyek gondolatok formáját öltötték. Mit kell tennünk? Tudatos erőfeszítésünk és törekvésünk segítségével ki kell terjesztenünk fizikai tudatunkat, ahogy egy gumiszalagot kinyújtunk, egészen addig, amíg úgy nem érezzük, hogy az egész testünk a végtelenségbe tágult, és a végtelenül kiterjedt tudat egy fehér lapjává vált. Ha ezt meg tudjuk tenni, meglátjuk, hogy tudatunk csupa tisztaság.

Minden egyes tiszta gondolat, a tiszta tudat minden egyes cseppje méregként hat a bennünk búvó tisztátalanságra és rossz gondolatokra. Félünk a tisztátalan gondolatoktól, de a tisztátalan gondolatok jobban félnek a mi tisztaságunktól. Gyakran az történik, hogy tisztátalan gondolatainkkal azonosulunk, nem pedig tisztákkal. De abban a pillanatban, amint fizikai létünk képes azonosulni a tisztasággal, amikor azt tudjuk mondani: "Ez a tiszta gondolat képvisel engem", akkor a bennünk búvó tisztátalanság meghal. A rossz gondolatok csak azért vannak jelen bennünk, mert azonosulunk velük. Ha valami mással azonosulunk, azonnal távozniuk kell belőlünk.