Egyéniség

Azt mondod, hogy a léleknek szüksége van a testre. Ha jól értem, a lélek az, ami egységben van Istennel. Amikor ezt az Istennel való egységet megvalósítjuk, megőrizzük az egyéniségünket, vagy elveszítjük azt?

Isten nem akarja, hogy elvessük az egyéniségünket, de a hétköznapi egyéniség és a valódi, isteni egyéniség két különböző dolog. Isten maga egyszerre Egy és sok. Végtelen számú emberi lényt, emberi lelket hozott létre. Ő Egy, de a kinyilvánítás mezején sokká vált. Minden egyes személyt kiválasztott eszközének, azaz minden emberi lélek az Ő választott eszköze. Ez a fajta isteni egyéniség, amit Isten adott nekünk, nem a hétköznapi egyéniség, amit az egó határoz meg: "Én ez vagyok, te pedig az." Isten egyénisége az Ő valóságának egyedi kinyilvánítása. Nincs összeütközés, nincs féltékenység, nincs harc, nincs csatározás. Isten maga nyilvánítja ki magát egyedi módon benned, bennem és másokban. Ezt a fajta egyéniséget, amely különbözik az egó egyéniségétől, Isten megőrzi az emberiségnek. Ez az Isteninek az egyedi kifejeződése az Ő sokszínűségében. Mindenki Isten kiválasztott eszköze, de egó, büszkeség és hiúság nélkül. Ez pont olyan, mint a lótusz szirmai. Minden sziromnak megvan a saját szépsége és egyedisége.