Imánk békés életet ad nekünk.
Meditációnk gyönyörű szívet ad nekünk.
Imádkozom. Miért imádkozom? Imádkozom, mert szükségem van Istenre. Meditálok. Miért meditálok? Meditálok, mert Istennek szüksége van rám.
Amikor imádkozom, azt gondolom, Isten magasan fölöttem van, a fejem fölött. Amikor meditálok, azt érzem, hogy Isten mélyen bennem van, a szívemben.
Az ima azt mondja: "Tehetetlen vagyok, tisztátalan vagyok, gyenge vagyok. Ó, Legfelsőbb Uram, szükségem van Rád, hogy megerősíts, megtisztíts, megvilágosíts, tökéletesíts, és halhatatlanná tegyél. Ó, Legfelsőbb Uram, szükségem van Rád."
A meditáció azt mondja: "Ó, Legfelsőbb Uram, végtelen jóságodból az eszközöddé választottál, hogy Téged itt a földön a Neked tetsző módon kinyilvánítsalak. Mást is választhattál volna erre a szerepre, de nekem adtad meg ezt az arany lehetőséget. Állandó hálámat, hála-szívemet adom Neked."
Az ima tisztaság. Megtisztítja az értelmet, ami állandóan kétségeknek, félelmeknek, gondnak és aggodalmaknak van kitéve, és folyton helytelen gondolatok, és szándékok gyötrik. Amikor imádkozunk, értelmünk megtisztul, és ez a tisztulás megnöveli Isten iránti befogadóképességünket. A tisztaság valójában nem más, mint Isten iránti fogékonyság. Minden alkalommal, amikor imádkozunk, belső edényünk naggyá, nagyobbá és a legnagyobbá válik, és a tisztaság, a szépség, a Fény és a gyönyör be tudnak folyni az edényünkbe, és szívünk legmélyén egymással játszanak.
A meditáció fényáradat. Megvilágosítja szívünket. Amikor szívünkben megtörténik a megvilágosulás, eltűnik a bizonytalanság és a hiányérzet. Akkor majd az Egyetemes Tudattal és a Transzcendentális Tudattal való elválaszthatatlan egységünk dalát énekeljük. Ha a szívünk megvilágosult, akkor a bennünk levő véges belép a Végtelenbe, és magává a Végtelenné válik. A sok ezer éves szolgaság elhagy minket, s a végtelen Igazság és a végtelen Fény szabadsága köszönt bennünket.
Az ima azt mondja Istennek: "Szeretett Uram, az enyém vagy. Sajátomnak, egészen a sajátomnak mondalak. Add meg nekem a Te isteni tulajdonságaidat határtalan mértékben, hogy tökéletes eszközöd lehessek itt a földön."
A meditáció azt mondja Istennek: "Ó, Szeretett Uram, a Tiéd vagyok. Az örökkévalóságon át minden pillanatban kényed-kedved szerint rendelkezhetsz velem. Teljesítsd be Magad rajtam keresztül itt a földön és ott a Mennyországban."
Az ima legjobb meghatározása, ha naponta gyakoroljuk.
A meditáció legjobb meghatározása ha lélektelien megtapasztaljuk.
A jóga legjobb meghatározása, ha őszintén éljük.
Isten legjobb meghatározása, ha szeretjük Őt, és csak Őt, feltétel nélkül.
Az ima valami hallatlanul intenzív és felfelé törő. Amikor imádkozunk, úgy érezzük, létünk egy felfelé törekvő egyhegyű láng. Egész lényünk tetőtől talpig fölfelé esdekel és szól. Az ima legmélyebb természete az, hogy felfelé szárnyalással éri el Istent.
A meditáció valami széles, mérhetetlen, ami végül a végtelenségbe terjed ki. Amikor meditálunk, egy mérhetetlen kiterjedésbe vetjük magunkat, a béke és az üdvösség végtelen tengerébe, vagy a végtelen Tágasságot fogadjuk magunkba. Az ima felemelkedik, a meditáció kiterjed. A meditáció folyamatosan a békébe, a Fénybe és a gyönyörbe növekszik és terjed. Ha meditálunk, fokozatosan meglátjuk, megérezzük a Fény és a gyönyör egész univerzumát, és ezzé az univerzummá válunk.