SriChinmoy.org
hu
More about Sri Chinmoy
x
Amikor azt érezzük,
Hogy nem a hangunk,
Nem az ujjaink,
Hanem a szívünk mélyén
Rejlő valóság az,
Ami kifejezi önmagát,
Akkor tudni fogjuk,
Hogy az a lélek zenéje.
A külső zene
Külső hangszerből ered.
A belső zene
A szívből jön.
Ennek a belső zenének a neve
Egység.
A zene Isten belső, vagy egyetemes nyelve. Nem tudok franciául, németül, vagy olaszul. De ha zenét játszanak, a zene szíve azonnal belép a szívembe, vagy a szívem lép a zenébe. Ekkor nincs szükségünk külső kapcsolattartásra; a szív bensőséges kapcsolata elég. Szívem azonosul a zene szívével és lelki közösségünkben elválaszthatatlanul eggyé válunk.
A spirituális világban a meditációhoz a zene áll a legközelebb, a zene lélegzete. A meditáció csend, erőt adó és betöltő. A csend a kifejezhetelennek az ékesszóló kifejezése. Aldous Huxley azt mondja: "A csend után a kifejezhetetlennek a kifejezéséhez a zene áll a legközelebb."
A csend a forrása mindennek. Az a forrása a zenének, és maga a zene. A csend a Legfelsőbbnek a legmélyebb, legnagyobb megelégedést adó zenéje.
A csend olyan, mint egy folyam, amely elindul az egyik helyre, és folyóvá válik; vagy egy másik helyre és patakká válik, vagy a tengerhez, ahol teljesen kiterjed.
A csend a fészek és a zene a madár. A madár korán reggel elhagyja a fészket, és este tér vissza. Ugyanígy a spirituális világban az isteni zene a csend legbensőbb lelkéből fakad.
A lélekteljes zene azonnal felébreszti és ösztönzi a szívünket, mert az Abszolút Legfelsőbbet testesíti meg. A lélekteljes zene a Fény, amely isteni módon akarja magát kifejezni. Amint a sötétség ki akarja nyilvánítani a hatalmát a földön, éppúgy a Fény is egy sajátos módon akarja kinyilvánítani Valóságát és Isteniségét. A Fény a lelke mindennek, Fény a lelke a zenének, Fény a lelke a szeretetnek, és Fény a lelke minden művészetnek. Amikor a Fény istenien kinyilvánítja magát a zene formájában, az a lélek zenéje.
A zene ön-kiterjedést és egységet jelent. Az Én kiterjed a zenén keresztül. Az Én, ami kiterjed, nem az egyén énje, hanem a határtalan Én. A zene a korlátlan Valóság kiterjedése.
Használhatjuk a zenét arra, hogy segítsen a spirituális életünkben, feltéve, hogy tudjuk, hogy a zene és a spirituális élet olyanok, mint az ikertestvérek; nem választhatjuk szét őket. Hogyan választhatnánk szét két ujjat, két szemet? Egymás mellett vannak. Ha az egyik szemünk nem jól működik, akkor úgy érezzük, hogy a látásunk nem tökéletes. Ugyanígy, a zenének és a spirituális életnek együtt kell járnia; az egyik kiegészíti a másikat. A zene segíti a spirituális keresőt mélyen befelé merülni, hogy a legtöbb megelégedést kapja az élettől, az igazságtól, a valóságtól. A spirituális élet viszonzásul segíti a zenét, hogy képességét és erejét, amely a lélek fénye, felajánlja az egész világnak.
Ha lélekteli zenét hallgatunk, vagy amikor mi magunk játszunk lélekteljes zenét, belső létünk azonnal magasra, magasabbra, a legmagasabbra kúszik. Felemelkedik, és belép valami Túlvilágiba. Ez a Túlvilág folyamatosan próbál segíteni, vezetni, és valódi transzcendentális képmásunkká, igazi isteniségünkké formálni és alakítani minket. Ha lélekteljes zenét hallunk, vagy ha mi játszunk egy lélekteljes darabot, egyfajta belső mámort érzünk az egész lényünkben, a lábujjunk hegyétől a fejünk búbjáig. Egy folyó árad rajtunk keresztül, a tudat egy folyója, és ez a tudat mindvégig megvilágosodott.
A mély ima vagy meditáció mellett a zene jelentősége óriási. A meditáció olyan, mint egy közvetlen út, vagy lerövidített út a célhoz. A zene olyan út, amely tökéletesen tiszta; lehet, hogy kicsit hosszabb, de teljesen akadálymentes. Ha képesek vagyunk lélekteljes zenét játszani, vagy lélekteljes zenét hallgatunk, meditációnk ereje megnő. A lélekteli zene hozzáadódik a törekvésünkhöz. Ugyanígy, ha egy spirituális kereső zenész akar lenni, még akkor is, ha nincs zenei háttere, képes lesz jó zenésszé válni, mert az ima és a meditáció minden képességet magában foglal. Lehet, hogy soha nem tanultál zenét, de ha lélektelien imádkozol és meditálsz, meditációdban a Supreme Kegyelme által a zene ereje szélesen kitárulkozik. Akkor ezt az erőt a saját módod szerint használhatod.
Minden alkalommal, amikor lélekteli zenét játszanak, ösztönzést és gyönyört kapunk. A zene egy szempillantás alatt képes a tudatunkat felemelni. De ha még imádkozunk és meditálunk is, akkor kétségtelenül jóval megvilágosodottabbak és beteljesedettebbek vagyunk, mint azok a zeneszeretők, akik nem élnek tudatosan spirituális életet. Minden spirituális zenész tudatosan szórja Isten Fényét a földön. Isten a kozmikus Játékos, az örök Játékos, és mi vagyunk az Ő hangszerei. A Supreme az, aki a megfelelő hangszert készíti. Ő adja meg a zenésznek a képességet a helyes játékhoz, és Ő teremti a zenészt.
A lélekteli és spirituális zene valóban segít bennünket, táplálja belső életünket. A zenének óriási ereje van. A tűzzel megégethetjük magunkat, vagy főzhetünk vele, és tehetünk sok más jó dolgot. Ugyanígy van a zenével. Az isteni zene azonnal felemeli a tudatunkat, míg az istentelen zene azonnal leviszi a tudatunkat, és megpróbálja lerombolni őszinte belső sírásunkat egy jobb spirituális életért. A spirituális személyt azonnal megérinti a zene. A zene így képes megváltozatni a tudatunkat, feltéve, hogy a szívből jön, és a szívbe megy. A zene, amely megérinti szívünk legmélyét, képes a felemelni a tudatunkat.
Érzékeink nyugtalanok. Elménk ezért szenved. Értelmünk tele van kétséggel. Érzékeink ezért szenvednek. Az értelemnek nincs meg a képessége, hogy lekösse és fegyelmezze az érzékeket. Itt a zene jön az értelem segítségére. A zene segítségével az értelem megköti és fegyelmezi az érzékeket, és tökéletes eszközökké teszi őket, hogy a fentről jövő béke, fény és üdvösség teljesen áthathassa őket.
Másrészt amikor az elme kétségekkel van teli, amikor az elme mélyet kortyol a kétség-méregből, az érzékeknek nincs meg a képességük, hgoy hitet töltsenek az elmébe. Itt szintén a zene jön segítségül. Az érzékek segítséget kapnak a zenétől, hogy átalakítsák és megvilágosítsák magukat. Amikor az érzékek nyugodtak és csendesek, a kételkedő elme teljesen megváltozik, és elválaszthatalanul eggyé válik a szívvel, amely csupa fogékonyság. Ekkor a Belső Vezetőnk - a Legfelsőbb Muzsikus - áldástelien, erőteljesen és mérhetetlenül ki tudja magát nyilvánítani. Mivel Ő bennünk és rajtunk keresztül nyilvánítja ki magát, az isteni zene mindenestül a létünk részévé válik és belenövünk a tökéletes Tökéletességbe. Bennünk és rajtunk keresztül a Legfelsőbb Zenész egy új világot alkot. Isteni zenévé válunk, és Isten egy új túlszárnyaló Valóság látomása működik bennünk és rajtunk keresztül.
Játszható-e spirituális zene a meditáció alatt?
Természetesen, bár ez azokon múlik, akik meditálnak. Nagyon sok kereső van a földön, aki rendkívülien jól meditál, de nem fejlődött ki a zenei érzéke. Fülük nincs iskolázva, így nem várhatjuk el tőlük, hogy a természetük máról holnapra megváltozzon. Vagy híján vannak az értékelés képességének, vagy csak valami csekély érzékük van a zenéhez. A pszichikai zene nincs széles körben elfogadva, és nagyon kevés ember értékeli a lélek zenéjét. Úgy érzik, ez olyan, mint egy idegen, aki belép a tudatukba. De valójában örökös lakójuk, lelkük, mélyen bennük várakozik arra, hogy előtérbe jöhessen.
Ha isteni zenét játszanak mély meditáció közben, az emeli a meditációt. Azonnal segít a tudat felemelésében. Ha zenekedvelő vagy, akkor otthon a lélekteli dalok játszása, vagy éneklése a meditáció alatt határozottan segíteni fog neked.
Hasznunkra válik valamilyen módon, ha alvás közben spirituális zenét hallgatunk?
Ha alvás közben lélekteli zenét hallgatsz a szubtilis tested, életerőd és elméd élvezni fogja. De a fizikai tested számára nehéz lesz értékelni, mert az teljes csendet kíván. Bár a lélekteli zene hozzáadódik a tiszta csendhez, a belső csendhez, a fizikai test egy olyan fajta csendet akar, amely teljesen kizárja a külső hangot.
Ha a magnód nagyon halkan szól, határozottan segíteni és ösztönözni fogja a szubtilis testedet és a szubtilis életerődet, amelyek nem alszanak.
Nagyon-nagyon sokszor, amikor a fizikai alszik, a szubtilis test és a szubtilis életerő nem alszik. Ide-oda kóborolnak. Meglátogatják a barátaikat és ellenségeiket. Zeném biztosan az öröm egy forrása a számukra. Így a szubtilis test, szubtilis életerő és szubtilis értelem számára ez kétségtelenül segítség. De a durva test számára, amely aludni próbál, akadály, egy csapás lehet.
Mi a legfőbb feladata egy művésznek vagy egy zenésznek?
Egy művésznek vagy egy muzsikusnak az a legfőbb kötelessége, hogy meditáljon, mielőtt alkot valamit, és mialatt alkot nagyon emelkedett, isteni hangulatban legyen. Azután, amint az alkotást befejezte, azonnal fel kell ajánlania művét a Legfelsőbbnek. Nem számít, mások mit szólnak a művéhez, vagy mi az ő véleménye a saját alkotásáról, amint a művét befejezte, fel fogja ajánlani a Supreme-nak, hogy Ő azt a Saját módján használja. Ez a spirituális zenész vagy művész legmagasabbrendű kötelessége.
Az alkotás a meditáció egy másik formája?
Attól függ, mit alkotsz. Ha spirituális mű, vagy zene, akkor természetesen a meditáció egyik formája. De ha istentelen zenét játszol, vagy elviselhetetlen könyveket írsz, vagy értelmed züllött, mialatt festesz, az egyáltalán nem meditáció. Ha a tudatod az alacsonyabb világokban van, mialatt alkotsz, az nem meditáció. De ha valamit lélekteljesen énekelsz, vagy nagyon magas tudatszinten vagy amíg alkotsz, ha isteni módon annak tárgynak vagy alanynak szenteled magad, amivel foglalkozol, akkor feltétlenül a meditálás egy formáját végzed. Tudnod kell mit alkotsz, és közben hol van a tudatod.
Nagyon nagy fontosságot tulajdonítok a zene általi törekvésnek. Nincs semmi rossz abban, ha a zenédben törekvést érzel. De tudnod kell, hány órát tudsz a zenédre gondolni. Ha egy nap öt órát, ha órát, hét órát zenével töltesz, akkor egy órát, vagy két órát mondjuk, a spiritualitással kellene töltened. A zene is egy formája a spiritualitásnak, nem tagadom. De a magasságot, amit a meditációtól fogsz nyerni, nem kaphatod, vagy nem tudod megkapni a zenédtől. A zene egy járulékos segítség.
Ha spirituális zenét, lélekteli zenét tudsz játszani, akkor nem lesz probléma az életedben. De ha csak világi zenét játszol, akkor talán nem leszel elégedett. Talán szórakoztatod a külső közönséget, de nem fogod a Belső Vezetődet az Ő saját módján megörvendeztetni. Ha nem vagy törekvő kereső, akkor rendben van. De ha őszinte kereső vagy, akkor nyomorultul fogod érezni magad.
Amikor zenélek, bizsergést érzek a harmadik szemem körül.
Ez felébredést jelez. De nem azt jelenti, hogy a harmadik szemed hamarosan kinyílik. Nem. Amikor a leglélekteljesebben játszol, egy belső látomásfény jön előtérbe. A látomás benned van, de még szunnyad. Most azonban megfelelően kíván működni; nem akar aludni többé. Így a belső látomás működni kezd. A harmadik szem látomása próbál előjönni, és ettől kapod ezt az érzést. Ez egy nagyon jó tapasztalat.
Mi a hangtalan hang, és szolgálhat-e hídként a kinyilvánított és a kinyilvánítatlan világok között?
Ahogy most áll a dolog, a külső világ egyáltalán nincs tudatában a belső világnak. Először a külső világnak kell teljesen a belső világ tudatára ébredni, és azután hallgatnia kell a belső világ áldásteli utasításaira. Akkor a hangtalan hang - amelyet most csak nagyon-nagyon kevés Igazság-kereső és Isten-szerető hall - az emberiség isteni szolgálatára lehet majd. Ez egy belső felfedezés. Ezt a felfedezést felszínre kell hozni, és ennek érdekében a külső világnak tudatosan fel kell ébrednie, és odaadóan elfogadnia a belső világ szépségét és isteniségét.
A hangtalan hang valami valóságos, abszolút valóságos. De csak akkor halljuk, ha a tudat legmagasabb birodalmában vagyunk, vagy ha mélyen belülre merülünk és elérjük szívünk legrejtettebb zugait. A hangtalan hang végtelenül, végtelenül erőteljesebb bármely ember-alkotta hangnál. De mostanáig csak a belső világban működött. Így azok hallják ezt a hangot, akiknek szabad bejárásuk van a belső világba. Nemcsak rengeteg előnyük származik ettől a hangtól, de jelentősen segíti a keresőket és Isten-szeretőket Istennek, a Teremtőnek, és Istennek, a teremtménynek, való odaadás-életében.
Óh, szeretet zenéje,
Tőled tanulom a közelség titkát.Óh, akarat zenéje,
Tőled tanulom a jövő teremtés titkát.Óh, csend zenéje,
Tőled tanulom az egyetemes egység titkát.Óh, átadás zenéje,
Tőled tanulom a kozmikus tökéletesség titkát.
Hány dalt énekeltem?
Hányat kell még énekelnem itt a földön?
Belül és kívül kutattam magam a dalaimon keresztül.
Mély kínokkal sír a szívem;
Ön-valóm még nem látható.
A roppant élet-óceánban teljesen egyedül sodródok.
Nem vagy más, mint szépség,
örökkévaló szépség;
Bármerre fordítom is tekintetem.
Állandóan a szemeimben lakozó Önvalód nektárját iszod?
A hang hullámait,
Édes és dallamos énekeket,
Melyek szívet-emelő dallamot teremtenek,
Óh, Szeretett, hallod-e
az én fülem által?