Szépség

Kérdés: Mit értesz azon, hogy „a test szépsége kudarcot vall, a lélek szépsége vitorlázik”?

Hadd mondjak el egy történetet. Hogy a felszabadulást elérje Nigamánanda már több hónapja önmegtartóztatást gyakorolt Benáreszben. Egyik nap rendkívül éhes volt, de nem volt semmi ennivalója. Magában így szólt Annapúrnához, a bőség istennőjéhez: „Hogy lehet, hogy nincs semmi ételem, amit megehetnék?”
Pont akkor odament hozzá egy nagyon csúnya, koszos rongyokba öltözött idős asszony, és hozott neki egy szatyrot. Az öregasszony így szólt:
– Kérlek, tartsd nekem ezt a szatyor ételt. Hadd menjek el a közeli tóba fürdeni, és azután majd együtt eszünk. Nigamánanda várt két vagy három órát, de az asszony még mindig nem mutatkozott. Végül kinyitotta a szatyrot és igen ízletes ételt és gyümölcsöket talált benne. Mindent megevett egymaga. Következő éjjel Nigamánanda egy álomban látta Annapúrna istennőt. Az istennő így szólt hozzá:
– Látod, senki sem marad éhen. Én mindenkit megetetek.
– Te etetsz mindenkit? – méltatlankodott Nigamánanda. – Mikor etettél meg engem? Amikor éhes voltam, hívtalak, de egy csúnya koszos öregasszony adott nekem ételt. Te olyan gyönyörű és fényes vagy!
– Én voltam az – magyarázta az istennő –, aki abban az alakban elment hozzád.
– Miért tetted ezt?
– Meg akartam mutatni neked, hogy minden alak az én alakom. Neked még mindig fontosabb a fizikai szépség, mint a lélek szépsége. Tehát meg akartam mutatni neked, hogy a csúnya embereknek is lehet jó szíve. Mostantól próbáld meg érezni, hogy a fizikai szépségnek semmi köze a kedves együttérző szívhez.
A test szépsége végül kudarcot vall. A lélek szépsége végül a tökéletesség-egység hajójával vitorlázik Isten Elégedettség-Partja felé.