Szenvedés

Miért kell szomorú tapasztalatokon átmennünk, olyanokon, mint a szenvedés és a bánat?

Miért tapasztalunk szenvedést? Ebben a világban minduntalanul tudatosan vagy öntudatlanul hibákat vétünk. Amikor tudatosan hibázunk, azzal meglehetősen jól tisztában vagyunk. De sajnos nem vesszük észre, mennyi mindent teszünk öntudatlanul helytelenül. Ezek az öntudatlan hibák megnyilvánulnak a fizikai világban, az eredményük pedig szenvedésként érkezik hozzánk. A hétköznapi, nemtörekvő emberi lények esetében hatalmas szenvedés után virrad fel az őszinteség, és a lélek elvezeti őket a tudáshoz és a bölcsességhez. Ha az ismételt hibát elkövető embereknek van törekvésük, és tudni akarják, hogy miért szenvednek, akkor a lélek Fénye felszínre jön, és elmondja nekik. Ha spirituális emberek vagyunk, próbálkozunk, hogy tudatosan semmi helytelen dolgot se tegyünk, de öntudatlanul nagyon sok helytelen dolgot követünk el. Az öntudatlan hibákat csak törekvésünkkel, imánkkal és meditációnkkal előzhetjük meg. Ha törekszünk, akkor Isten kegyelme és könyörülete megvéd minket.

Nem szükséges szenvedésen átmenni, mielőtt a gyönyör királyságába lépünk. Nagyon sok ember valósította meg Istent a szereteten keresztül. Az Atya szereti a gyermekét, és a gyermek szereti az Atyát. Ez a szeretet elvisz minket a célunkhoz. A mi filozófiánk az Igazság pozitív megközelítési módját hangsúlyozza. Korlátozott Fényünk van. Növeljük hát meg! Haladjunk a több Fénytől, a bőséges Fény, a végtelen Fény felé.

A legmagasabb felfedezés a következő: A gyönyörből jöttünk, gyönyörben növekszünk, és utazásunk végén a gyönyörbe térünk meg. A gyönyör most a belső világban van, miközben a külső világ csupa szenvedés. Azt látjuk, hogy az emberek vitatkoznak és veszekednek. Félelem, kétség, harag, féltékenység és más istentelen elemek kínoznak minket. De ha mélyen magunkba merülünk, legmagasabb meditációnk segítségével felfedezzük, hogy a gyönyör volt az eredetünk, a forrásunk. Látjuk, hogy a gyönyörben játsszuk a kozmikus játékot és a kozmikus játék végén megint csak a gyönyörbe térünk meg.