Mester, beszélj nekünk a Mennyországról és a pokolról.
A legmagasabb spirituális szinten, tudnunk kell, hogy a pokol, csakúgy mint a Mennyország, egy tudati sík. A Menny és a pokol egyaránt az elmében kezdődik. A Mennyország és a pokol egyaránt tudatszintek mélyen bennünk.
Mi a helyzet a nyugati vallások tanításaival, miszerint Istent csak a halálunk után láthatjuk, ha jók voltunk és a Mennybe jutunk?
A Menny és Isten nem valahol messze felettünk vannak, hanem mélyen bennünk, a szívünkben. A Menny nem egy távoli ország, ahol fák, házak és más tárgyak vannak; a Menny egy tudatsík bennünk. Az örök Igazság keresői törekvő szívükben fogják megvalósítani örök Mennyországukat. Minden pillanatban a Mennyországot vagy a poklot teremtjük meg magunkban. Amikor isteni, kiterjedő, beteljesítő gondolatot táplálunk, a Mennyországot hozzuk létre magunkban. Amikor istentelen, csúnya, sötét, tisztátalan gondolatokat dédelgetünk, a saját belső poklunkba lépünk be.
A Mennyországnak maga a fogalma is valami fényes, ragyogó és gyönyörteli, és ugyanakkor halhatatlan. De tudnunk kell, mi a halhatatlan bennünk. A tudat, a bennünk rejlő törekvő tudat.