Félelem

Hogyan győzhetjük le a haláltól való félelmet.

A haláltól való félelem legyőzése azon múlik, mennyi szeretettel bírsz Isten iránt, és mennyire őszintén van szükséged Rá. Ha szükséged van valakire, azonnal egyfajta belső hozzáférést alakítasz ki az adott személyhez. Ha Isten iránti igényed lélekteljes, odaadó és állandó, akkor a belső világban szabadon hozzáférsz Isten szeretetéhez, Isten könyörületéhez, Isten törődéséhez. És ha mindig érezni tudod Isten szeretetét, könyörületét és törődését, akkor hogyan félhetsz a haláltól?

Miért van félelem a testben, az életerőben és az elmében?

Pontosan azért, mert nem akarjuk kiterjeszteni a tudatunkat. Én úgy érzem, tőled különálló vagyok. Te úgy érzed, különálló vagy tőlem. Ezért félek tőled, és ezért félsz tőlem. De amikor megvalósítjuk a Legmagasabbat, az egész világot azonnal teljesen a sajátunknak érezzük. Csak a kiterjedésben űzhetjük el a félelmet. Ha kiterjesztjük tudatunkat, akkor eggyé válunk másokkal. Úgy érezzük, hozzájuk tartozunk, és ők hozzánk tartoznak. Hogyan félhetnénk bárkitől is, ha az emberiségben rejlő isteniséget képviseljük, és mások is ugyanezt az isteniséget képviselik? Tehát nem létezhet félelem.

A törekvő szív nem fél, a törekvés nélküli szív azonban igen. A törekvő szívnek van egy lángja, egy égő lángja, amely a Legmagasabb felé kúszik. Ahol Fény van, ott nem lehet félelem.